A délelőtt szabadfelhasználású volt. Volt, aki aludt, amennyit nem szégyellt, sétált a városban (Sepsiszentgyörgyön vagyunk), vásárolt, uszodában volt...
12-kor találkoztunk a "bázison" (Moncáék lakása), ahol szendvicseket készítettünk az előttünk álló nap hátralevő részére, majd családi idő következett - az egység és az egymásra való odafigyelés jegyében.
Ekkor Monca elénk tárta a nap nagy lehetőségét: a beígért kirándulás helyett készen lennénk-e egy előadásra a volt iskolájában, ahonnan most futott be egy meghívás. Gyors közvélemény-kutatás következett, melynek eredményeként összeszedelőzködtünk fejünket már azon törve, hogy hogyan oldjuk meg a szálláson maradt ruhadarabok pótlását. Ahogy megérkeztünk, Monca és Gábor bementek az iskolába. Amint visszatértek, kiderült a turpisság: április elseje!!! :D
Nagyon jó volt látni a csapaton az áldozatkészséget! :)
Aztán valóságosan célba vettük Brassó - Poianát, ahol a csapat egyik fele túrázott egy nagyot, a másik fele pedig a városban töltötte el az időt.
Nagyon jól éreztük magunkat! Bár ugyanúgy elfáradtunk a nap folyamán, mint az előző napokban... :) , hálásak vagyunk a kijutott "más" időért!
Köszönjük, Atyánk, hogy minden tekintetben kényeztetsz minket!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez is egy felejthetetlen nap volt... Nagy döntést kellett már a nap kezdetén - kb. fél 1 körül –
VálaszTörlésmeghoznunk, hogy pihenőnapot tartunk vagy elmegyünk egy előadásra. A csapat persze igennel
szavazott!!! A lelkesedés közepette egy nagy problémám akadt csak, hogy a színdarabos ruháim a
mosógépben voltak épp... de Timi rögtön a segítségemre sietett, adott mindent, ami kellett, még a
saját cipőjét is kölcsönadta, hogy minden meglegyen az előadásra...
Igen, aztán jött a történet következő felvonása.... Monca és Gábor bemennek az iskolába
megbeszélni a részleteket az iskolavezetővel... kijönnek.... összehívják a csapatot... és... Timi és
Monca elmondják a csapatnak, hogy MA VAN ÁPRILIS ELSEJE!!! Az egész csak kamu volt,
megyünk Brassóba.
Pojana és Brassó nagyon szép volt, csináltunk pár őrült képet a sétálóutcán, aztán haza, finom
vacsi... Jó nap volt nagyon.
Anita